Áldozatok jogai

A magyar alkotmány, hivatalos nevén Alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést az áldozatok, az áldozatok jogainak tekintetében. Az áldozatok jogi helyzetének, illetve jogainak kapcsán a két alapvető jogszabály:

• A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.),
  • Ehhez kapcsolódik az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló IM rendelet 12/2018. (VI. 12.) is
• A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.).

Áldozati jogok alatt értünk minden olyan jogszabályban garantált jog, jogosultság összességét, mely egy természetes személyt annak folytán illet meg, hogy egy bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatává vált. Az áldozati jogok gyakorlása a jogszabályi feltételek teljesítése esetén ingyenesen jár. Az áldozati jogok egyrésze eljárási jellegű, melyek az áldozat büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogaira és kötelezettségeire terjed ki, másik része pedig az áldozatsegítés keretében igénybe vehető támogatásokra, – az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeire, módjára, – egyéb igénybe vehető ellátásokra, juttatásokra, jogérvényesítési lehetőségekre, – az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére, – az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeire, – emberkereskedelem áldozata esetén az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra és a tartózkodási engedélyre.

Az EU Áldozatvédelmi Irányelvének (2012/29/EU) átültetése céljából a büntetőeljárási törvény számos ponton módosításra került, mely elemek 2015. november 1. napjától kezdődően léptek hatályba. Ennek eredményeképpen az Áldozatvédelmi Irányelv legtöbb rendelkezése a magyar joganyag részévé vált fenti határidővel. Az Áldozatvédelmi Irányelvet implementáló 2015. évi CLI. törvény a Be. és az Ást. módosításán kívül is jónéhány egyéb jogszabály változtatását írta elő. Így többek közt új rendelkezéseket iktatott be az illetékekről, a büntetés-végrehajtás szervezetéről, a gyermekvédelmi és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényekbe. Az Áldozatvédelmi Irányelv átültetése számos áldozati jogot tett a magyar jogrendszer részévé. Ezek a jelenleg hatályos, 2018 nyarán életbe lépett új Büntetőeljárási törvényben is jelen vannak.

A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (röviden Be.), amely 2018 július 1.-én lépett hatályba, nem említi az “áldozat” megnevezést. Ehelyett a “sértett” szót használja a jogszabály a bűncselekmény áldozatának jogi terminusaként. A Be. 50. § definiálja a sértettet. Ennek értelmében “sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.“

A büntetőeljárás keretében (Be. 51. § (1)) az áldozat jogosult arra, hogy:

• Bizonyítékot terjesszen elő, indítványokat és észrevételeket tegyen

• A perbeszédek során ő is felszólaljon

• A tárgyalásokon, a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen, ott kérdéseket tegyen fel,

• Az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett iratokat – bizonyos kivételektől eltekintve – megismerje,

Az iratmegismerés jogát az eljárás során a sértett erre irányuló indítványa nyomán gyakorolhatja. Ez magában foglalja az iratbetekintést, a tájékoztatás kérését, másolat kérését és készítését. Az iratmegismerés joga a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire való hivatkozással határozatban korlátozható. Nem korlátozható az iratok megismerésének joga az olyan eljárási cselekményről felvett ügyirat vonatkozásában, melyen a sértett jelen volt és a szakvélemény tekintetében. (Be. 100. §)

• A büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

A bünteteljárás szervei kötelesek a sértettet az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatni és a kötelezettségeire figyelmeztetni. Ennek érdekében törekedniük kell az egyszerű, közérthető fogalmazásra, figyelembe kell venniük a sértett állapotát, személyes jellemzőit és ellenőrizniük kell, hogy a sértett valóban megértette-e a közölteket, ennek hiányában pedig ezeket a számára érthető módon meg kell magyarázzák. (Be. 74. §)

• A törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,

• Segítő közreműködését vegye igénybe,

• A bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,

• Magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.

A pótmagánvádló a perben az ügyész jogosítványait gyakorolja, azzal a kivétellel, hogy nem indítványozhatja a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését és a vádat nem terjesztheti ki. (Be. 802. §)

• A sértett ezen kívül jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben, ha a terheltet (elkövetőt) szabadon bocsátják vagy megszökik.

Fontos továbbá, hogy:

• Mediáció a büntetőeljárásban csak a gyanúsított vagy sértett indítványára és önkéntes hozzájárulásával alkalmazható, így az a sértett akarata ellenére nem rendelhető el (Be. 412. §).
• A sértett a nyomozás során vele közölt valamennyi határozat ellen 8 napon belül panasszal élhet a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál. (Be. 369. §)

A sértett köteles az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve –  részt venni és a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, és ennek megváltozását az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal a változást követő három munkanapon belül közölni.

Amennyiben az áldozat tanú pozícióban jár el a büntetőeljárásban, joga van hozzá, hogy a kihallgatásánál ügyvéd jelen legyen. Ilyenkor az ügyvéd kizárólag a tanú jogairól adhat felvilágosítást, egyéb tevékenységet nem végezhet, a vallomást tartalmában nem befolyásolhatja. A tanú a vele felvett jegyzőkönyvet megtekintheti, azt szóban vagy írásban észrevételezheti. A tanú azt is kérheti, hogy vallomásának egyes részei szó szerint kerüljenek a jegyzőkönyvbe. (Be. 179-180. §)

A bírósági tárgyalás nyilvános, de a sértett indítványozhatja zárt tárgyalás elrendelését erkölcsi okokból vagy adatvédelemre hivatkozva (Be. 436. §). A tanúk közül a sértettet kell elsőként kihallgatni, a még ki nem hallgatott tanúk addig a tárgyalóteremben nem lehetnek jelen. A vádlott eltávolítása a sértett meghallgatása során a tárgyalóteremből csak abban az esetben lehetséges, ha különleges bánásmódot igénylő személyként lett elismerve (526. §).

A különleges bánásmódot igénylő sértett vagy tanú a fentieken kívül számos egyéb intézkedéssel elősegítve gyakorolhatja eljárási jogait és teljesítheti kötelezettségeit. Erről bővebben a Különleges bánsmódot igénylő áldozatok jogai menüpont alatt olvashat.

A büntetőeljárási jogosultságok mellett „a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről” szóló törvény által létrehozott áldozatsegítő szolgálatok többféle szolgáltatást és pénzügyi segítséget nyújtanak az áldozatok számára.

Ezek az alábbiak (Ást. 4. § (1)):

• Az áldozat érdekérvényesítésének elősegítése
• Bűncselekmény következtében kialakult krízishelyzet esetén azonnali pénzügyi segély (5 napon belül kell kérni)
• Szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen sértettje, illetve hozzátartozója rászorultsága esetén állami kárenyhítés (3 hónapon belül kell kérni)
• Felvilágosítás és tanácsadás jogokról, kötelezettségekről és lehetőségekről
• Áldozati státuszról szóló igazolás
• Tanúgondozás
• Védett szálláshely biztosítása.  

Az áldozatok érdekérvényesítésének elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzá kell segítse alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez. Ennek érdekében az áldozatok tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és szükség esetén jogi segítőt, ügyvédi képviseletet kapnak (Ást. 4. § (2). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az áldozat kérésére a szolgálatnak egy egyéni értékelési folyamatot kell lefolytatnia és a fenti kérdésekben személyre szabott információt kell kapnia. Szükség esetén a szolgáltatónak segítenie kell abban, hogy az ügyfelek minél hamarabb hozzáférjenek a fentiekhez. Amennyiben az ügyfélnek jogi szolgáltatásra van szüksége, akkor az Áldozatsegítő Szolgálat átirányítja őt a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz (e két feladatot a sok járási hivatalban ugyanaz a szervezeti egység látja el), amely jogi képviseletet biztosít peres és peren kívüli eljárásokban. Az áldozatsegítő szolgálatok jelenleg a különböző megyei és járási és kerületi hivatalokon belül működnek, elérhetőségeik ezen a térképen találhatók meg. Ezeken kívül úgynevezett krízisközpontok is működnek, amelyeket szintén megtalál a térképen.

Az áldozatok részére kétfajta pénzügyi támogatás áll rendelkezésre: azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés. Az azonnali pénzügyi segély az áldozatok alapszükségleteinek (szállás, ruházkodás, utazás, élelmiszer, gyógyszer, stb.) fedezésére szolgál. Ezt a bűncselekményt követő 5 napon belül kell igényelni, és a támogatás maximum összege 2018-ban 113.164,-Ft.

Személy elleni szándékos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésre is jogosultak, amennyiben az áldozat jövedelme egy bizonyos – évenként meghatározott – összeget nem ér el. Az állami kárenyhítés egyösszegben, vagy rendszeres kifizetésként, havi járadék formájában is megvalósulhat. 2018-ban a havi járadék összege legfeljebb 3 évre szólóan nem haladhatja meg a havi 113.164,-Ft-ot, míg az egyösszegű kifizetés összege a kár természetétől függően legfeljebb 1.697.460,-Ft lehet.

A felvilágosításnak, tájékoztatás nyújtásának nem feltétele a hivatalos áldozati státusz elismerése, az összes többi szolgáltatás azonban csak azoknak jár, akik ügyében a büntetőeljárás elindult, vagyis a feljelentést megtették. Amennyiben még nem tett rendőrségi feljelentést, az áldozatsegítő szolgálat munkatársai ebben is segíteni tudnak. Az áldozatsegítéshez szükséges lehet a büntetőeljárás elindulásának igazolása. Az erről szóló igazolást kérésre a rendőrség köteles azonnal, de legkésőbb egy napon belül kiállítani.

A nyomozóhatóság feladata, hogy a sértettet felvilágosítsa az áldozatsegítő szolgáltatásokról. A rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 2/2013. (I.31.) ORFK utasítás részletes előírásokkal látja el a rendőrséget, hogy mikor és hogyan lássák el e körben feladataikat, és ezek a feladatok mit takarnak.

A rendőrségnek az első találkozás alkalmával át kell adnia az áldozatsegítő szolgálat által az áldozatok jogairól összeállított tájékoztató szórólapot, és ezzel párhuzamosan szóban is fel kell hívnia a sértett figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére. A rendőrségnek fel kell világosítania az áldozatot arról, hogy jogosult a feljelentéséről ingyen másolatot kapni, az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételéhez szükséges díjmentes igazolás kiállítását kérni és kapni, továbbá arról, hogy az áldozatsegítő szolgáltatások rászorultsági alapon járnak. A szóbeli figyelemfelhívást és a tájékoztató átadását, valamint a jegyzőkönyvről készült másolat kérésének igényét a sértett az aláírásával igazolja.

A rendőrség egyéni értékelést végez továbbá a 2/2018. (VI.12.) IM rendelet 1. számú mellékletét képező adatlap kitöltésével annak megállapítására, hogy a sértett ún. különleges bánásmódot igénylő sértettnek minősíthető-e. Ez az egyéni értékelés a későbbiekben bármikor megismételhető.

Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0-24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225 telefonszámon. (362/2016. (XI.29.) kormányrendelet)

2017. január 1-től az áldozattámogatást a fővárosi, megyei és kerületi kormányhivatalok végzik, ők felelősek az áldozatsegítési rendszer szakmai felügyeletéért, ők nyújtják az egyes áldozatsegítési szolgáltatásokat és folyósítják a kárenyhítést és az azonnali pénzügyi segélyt. Az áldozatsegítő szolgáltatások egy részét valamennyi, áldozatnak minősülő természetes személy igénybe veheti, míg bizonyos fajtái rászorultsági alapon járnak.

Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell áttenni.

Az Igazságügyi Minisztérium 2017. június 21-én Budapesten, 2018. márciusában pedig Miskolcon és Szombathelyen Áldozatsegítő Központokat hozott létre azzal a céllal, hogy részletesen bemutassák az áldozatsegítés rendszerét, egyénre szabott lelki-érzelmi segítségnyújtással, életviteli tanácsadással, valamint az érintettek érdekérvényesítéséhez szükséges tájékoztatással segítsék a bűncselekmények áldozatait.

Az áldozatsegítésről további információt találhat ezen a honlapon: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/aldozatsegito-szolgalat

A rendőrkapitányságokat, áldozatsegítő szolgálatokat és krízisközpontokat, ezek elérhetőségeit és honlapjait megtalálhatja a térkép menüpontra kattinva.

Amennyiben bűncselekmény áldozataként támogatáshoz, kárenyhítéshez folyamodik, az alábbi adatokat kell majd megadnia.

1. A kérelmező személyi adatai

1.1. név

1.2. születési név

1.3. születési hely és idő

1.4. anyja születési neve

1.5. személyazonosító okmányának típusa és száma

1.6. lakóhely

1.7. tartózkodási hely

1.8. állampolgárság

1.9. elérhetőség

1.10. vállalkozó kérelmező

1.10.1. vállalkozói tevékenységének típusa

1.10.2. adóbevallásra és egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére sem köteles mezőgazdasági őstermelő

1.11. nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme

2. A kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, tulajdon elleni szabálysértésre vonatkozó adatok

2.1. a bűncselekmény, tulajdon elleni szabálysértés

2.1.1. megnevezése és lényeges körülményei

2.1.2. elkövetésének helye

2.1.3. elkövetésének ideje

2.2. a kérelmezőt ért

2.2.1. testi sérülés

2.2.2. lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás

2.2.3. vagyoni kár

2.2.4. egyéb sérelem

3. Az igényelt támogatásokra vonatkozó adatok

3.1. az azonnali pénzügyi segély

3.1.1. indoka

3.1.2. leírása

3.1.3. célja

3.2. az állami kárenyhítéssel kapcsolatban

3.2.1. a kérelmezővel jogosultságára vonatkozó adatok

3.2.2. az igényelt kárenyhítés formája és mértéke

3.2.3. a vagyoni kár

3.2.3.1. összege

3.2.3.2. igazolására szolgáló iratok megnevezése

3.2.3.3. kár esetleges megtérülésének forrása

3.2.3.4. a megtérült kár összege

3.2.3.5. a megtérítés formája

3.2.4. járadék igénylése esetén a keresőképtelenség fennállása és várható időtartama

3.2.5. járadék igénylése esetén a járadék havi összege és folyósításának időtartama

3.2.6. a kérelmező jövedelmére vonatkozó adatok

3.2.6.1. a rászorultság vizsgálatát kizáró, törvényben meghatározott körülmény fennállása

3.2.6.2. a kérelmező munkáltatójának adatai

3.2.6.2.1. név

3.2.6.2.2. cím

3.2.6.2.3. a fél részére kifizetett havi nettó jövedelem

3.2.6.3. a kérelmező havi összes nettó jövedelme

3.2.7. a közös háztartásban élő személyek száma összesen

3.2.8. a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek 1.1-1.4., 1.10-1.11. és 3.2.6.2. és 3.2.6.3. pont szerinti adatai

3.2.9. a közös háztartásban egy főre eső havi nettó jövedelem

3.2.10. a kárenyhítés iránti döntéshozatalhoz szükséges egyéb adatok

3.2.10.1. a kérelmező ellen a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt, vagy azzal összefüggésben indult büntetőeljárás megjelölése

3.2.10.2. a kérelmező által elkövetett, a kárenyhítésre okot adó, jogerős bírósági határozatban megállapított bűncselekmény megnevezése

3.2.11. ha a kérelmezővel közös háztartásban élő személyre vonatkozó adat hiányzik, ennek oka

3.3. a pénzben nyújtott szolgáltatás kifizetésének módjára vonatkozó adatok

3.3.1. pénztári kifizetés

3.3.2. postai utalvánnyal történő kifizetés és az ehhez szükséges

3.3.2.1. cím

3.3.3. saját névre szóló fizetési számlára történő utalás és az ehhez szükséges

3.3.3.1. pénzforgalmi szolgáltató megnevezése

3.3.3.2. Számlaszám

Az kérelmezési irat további részei:

4. Mellékletek felsorolása
5. Közlemény, benne nyilatkozat

5.1. a korábbi, pénzben nyújtott áldozatsegítő támogatásokkal, illetve jogi segítségnyújtással kapcsolatos díj visszafizetési kötelezettségről

5.2. a kérelemben feltüntetett cselekménnyel összefüggő egyéb támogatásról

5.3. valótlan adatszolgáltatás vagy ellenőrzés akadályoztatása miatti támogatást kizáró okról

5.4. arról, hogy a kérelmet az áldozatsegítő szolgálat munkatársa töltötte-e ki az áldozat jelenlétében

5.5. az azonnali pénzügyi segély iránti ügyben hozott döntés rövid úton való közlésével kapcsolatban

5.6. egyéb

 6. Tájékoztató