A weboldalon a legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében sütiket használunk. A sütik a böngésző memóriájában kerülnek tárolásra és olyan műveleteket végeznek el, mint például a visszatérő felhasználók felismerése és annak segítése, hogy megértsük, a weboldal mely részei a leghasznosabbak. A bal oldalon található lista segítségével megváltoztathatja sütibeállításait.
Jogsérelem az is, amikor az elkövető nem a személy ellen követ el bűncselekményt, hanem a sértett tulajdonát, vagyonát veszi el, károsítja meg. A vagyon elleni bűncselekmények közös jogi tárgya a vagyoni jog, az ember tulajdonát képező dolgok, vagyontárgyak. A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebbi és a legrégebb óta büntetendő cselekmények, s ezek képviselik az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt. Nem bűncselekmény, hanem tulajdon elleni szabálysértés valósul meg ha a lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást és az orgazdaságot 50.000 forintot meg nem haladó értékre, – a rongálást és a csalást 50.000 forintot meg nem haladó kárt okozva követik el.
A jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXV. Fejezete tárgyalja a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket, XXXVI. Fejezete pedig a vagyon elleni bűncselekményeket. A kisebb mértékű kárt okozó tulajdon elleni szabálysértést a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről tárgyalja.
A Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.) rendelkezései alapján áldozatsegítő szolgáltatásokban – az állami kárenyhítés kivételével – valamennyi bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés áldozata részesülhet.
Kapcsolódó tényállások
A szabálysértési törvény az alábbiakat mondja ki a tulajdon elleni szabálysértésekről. E tövény teljes szövegét itt találhatja meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200002.TV
A büntető törvénykönyv megkülönbözteti a vagyon elleni bűncselekményeket és az erőszakos vagyon elleni bűncselekményeket. Ezeken belül megtalálhatók az alábbi tényállások. Azokat emeltük ki, amelyeknek a megkárosítottjai (áldozatai) lehetnek természetes személyek (tehát nem cégek, intézmények vagy állami szervek).
Ezen a linken, a Büntető Törvénykönyvben olvashatja el részletes leírásukat a paragrafusok számára rákeresve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV .
XXXV. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
- Rablás (365. §)
- Kifosztás (366. §)
- Zsarolás (367. §)
- Önbíráskodás (368. §)
XXXV. Vagyon elleni bűncselekmények
- Lopás (370. §)
- Rongálás (371. §)
- Sikkasztás (372. §)
- Csalás (375. §)
- Jogtalan elsajátítás (378. §)
- Jármű önkényes elvétele (380. §)
- Uzsora-bűncselekmény (381. §)
Ki indíthat eljárást, hogyan indulnak eljárások a személy elleni szabálysértések és bűncselekmények elkövetőivel szemben?
Mivel ezeknél a bűncselekményeknél az elkövetés tárgya az (elkövetőtől) idegen dolog, vagyon, jármű, így az nem követhető el a közös vagyontárgyak sérelmére. Ebből következően a konzekvens jogalkalmazási gyakorlat szerint elutasítja a rendőrség a feljelentést, ha pl. a férj a lopást a felesége tulajdonát képező tárgyra követte el, de még nem történt meg a hivatalos vagyonmegosztás.
Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka (Btk. 382. §).
Az eljárás feljelentéssel indul. A feljelentést bármely rendőrségen és ügyészségen szóban, jegyzőkönyvbe lehet mondani. A feljelentést tartalmazó jegyzőkönyvről illetékmentesen másolat kérhető. Személyes megjelenés esetén gyakori, hogy több órás várakozás után kerül sor a meghallgatásra. A feljelentést hivatalos levélként postai úton is el lehet juttatni az illetékes szervhez, illetve mód van az elektronikus benyújtásra is, Ányk nyomtatványon vagy az E-papír szolgáltatás igénybe vételével. Erről bővebben itt olvashat: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/elektronikus-ugyintezes .
Ha a feljelentést olyan szervnél, bíróságnál teszi, mely nem jogosult az ügyben eljárni, nekik kötelességük a feljelentést befogadni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet egy, a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti (Be. 376. § (3).
Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül azt megvizsgálja, és dönt a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés kiegészítéséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről. A feljelentés elutasítása ellen 8 napon belül panasszal lehet élni. A feljelentésnek nincsenek formai előírásai, célszerű azonban minél pontosabb tájékoztatást adni az elkövetett bűncselekményről.
Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére.
Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére. Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.
A magánindítványról még itt olvashat: FAQ