Gyűlölet-bűncselekmények

Az EBESZ meghatározása szerint gyűlölet-bűncselekmény minden olyan bűncselekmény, ideértve a személy vagy vagyon elleni bűncselekményeket, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött ezen áldozatok, helyszínek vagy tárgyak valamely közös tulajdonság (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság) által meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, vagy e csoporthoz fűződő kapcsolata áll.

Magyarországon a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény gyűlölet-bűncselekményként közösség tagja elleni erőszak (216. §) tényállás formájában rendeli büntetni. Emellett több más tényállás esetében az előítéletes indokot minősítő vagy súlyosító körülményként veszik figyelembe.

A gyűlölet-bűncselekmények során az áldozatok súlyosabb, illetve eltérő természetű sérüléseket szenvednek el, mint a más jellegű bűncselekmények sértettjei, mert az áldozatot nem csak személyében, hanem identitásában is támadja, mely ezáltal fokozottan sérülékennyé teszi.

A gyűlölet-bűncselekmények azonban nemcsak közvetlenül a sértettre, hanem a sértett azon közösségére is káros hatással vannak, amelyhez való tartozás vagy vélt tartozás miatt a sértettet a támadás érte. Ennek az az oka, hogy a támadás által ők is veszélybe kerülnek, biztonságérzetük meginog.

Végül, a gyűlölet-bűncselekmények emellett a társadalom egészére nézve is károsak, mert felerősítik a csoportok közti konfliktusokat, rontják a kohéziót, alááshatják a társadalom békés együttélését.

A hatályos Btk. rendszerében a „közösség tagja elleni erőszak” az emberi méltóság és egyéb alapvető jogok elleni bűncselekmények között, a törvény XXI. fejezetében került elhelyezésre.

216. § (1) Aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közösség tagja elleni erőszakot

a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentős érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan vagy
f) bűnszövetségben

követik el.

(4) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

Valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyéb csoportjához tartozó személyekkel szemben, e tulajdonságuk miatt megvalósított magatartások a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményén kívül más bűncselekményt is megvalósíthatnak. Ilyenek:

•       Népirtás (142. §)
•       Apartheid (144. §)
•       Nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása (Btk. 333. §)Közösség elleni uszítás (332. §)
•       Önkényuralmi jelkép használata (335. §)

Az előítéletes indítékból fakadó elkövetés a fenti eseteken túl más bűncselekmények esetében is lényeges körülmény lehet. Az ilyen jellegű elkövetés ugyanis a bírói gyakorlat szerint aljas indokúnak vagy célúnak minősül. A Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú irányelve szerint aljas indokból (célból) elkövetettnek kell érteni az erkölcsileg elvetendő motívumokból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket.

Forrás: http://gyuloletellen.hu/