A weboldalon a legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében sütiket használunk. A sütik a böngésző memóriájában kerülnek tárolásra és olyan műveleteket végeznek el, mint például a visszatérő felhasználók felismerése és annak segítése, hogy megértsük, a weboldal mely részei a leghasznosabbak. A bal oldalon található lista segítségével megváltoztathatja sütibeállításait.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. Törvény (Btk.) XIX. Fejezete foglalkozik az ún. “nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni” bűncselekményekkel. Megjegyzést érdemel, hogy a nemi erkölcs, mint védendő jogtárgy, szemben az áldozatok testi és szexuális épségével, egy elavult, téves megközelítést tükröz, melyre nem csak a női jogvédő szervezetek hívták fel a figyelmet a jogalkotás folyamán, hanem az ENSZ Nőjogi Bizottsága is. A CEDAW Bizottság még 2007-ben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy “a szexuális bűncselekményeket a magyar Büntető Törvénykönyv a nemi erkölcs, nem pedig a nők testi épséghez és biztonsághoz fűződő joga megsértéseként kezeli.” Míg Európa országában korábban általános volt a szexuális bűncselekményeket a szemérem, illetve a nemi erkölcs elleni cselekményként meghatározni, a XX. század második felétől lezajlott kodifikációk eredményeként ez Belgium kivételével teljesen megszűnt. Jelenleg a nemi bűncselekmények a nemi szabadság és testi integritás elleni bűncselekmények (Ausztria), a nemi önrendelkezés elleni bűncselekmények (Németország), illetve szexuális bűncselekmények (Anglia, Írország, Svédország) fejezetcímek alatt találhatóak.
Kapcsolódó tényállások
A Btk. Szexuális bűncselekményekként az alábbi tényállásokat rögzíti
Ezen a linken, a Büntető Törvénykönyvben olvashatja el részletes leírásukat a paragrafusok számára rákeresve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV .
- Szexuális kényszerítés (196.§.)
- Szexuális erőszak (197.§.)
- Szexuális visszaélés (198.§.)
- Vérfertőzés (199.§.)
- Kerítés (200.§.)
- Prostitúció elősegítése (201.§.)
- Kitartottság (202. §)
- Gyermekprostitúció kihasználása (203. §)
- Gyermekpornográfia (204. §)
- Szeméremsértés (205. §)
A feljelentésről és az eljárásról
A szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak, valamint a szeméremsértés alapeseteiben a büntetőeljárás kizárólag magánindítványra indul meg. Alapeset az, amikor a bűncselekményt
- tizennyolc éven felüli,
- nem akaratnyilvánításra vagy védekezésre képtelen állapotban lévő,
- az elkövetővel hozzátartozói vagy hatalmi, befolyási viszonyban nem álló
sértett sérelmére, illetve
- nem erőszak vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
- nem csopotosan követik el.
Általánosságban az alábbiakat érdemes tudni:
A büntetőeljárás feljelentéssel indul. A feljelentést bármely rendőrségen és ügyészségen szóban, jegyzőkönyvbe lehet mondani. A feljelentést tartalmazó jegyzőkönyvről illetékmentesen másolat kérhető. Személyes megjelenés esetén gyakori, hogy több órás várakozás után kerül sor a meghallgatásra. A feljelentést hivatalos levélként postai úton is el lehet juttatni az illetékes szervhez, illetve mód van az elektronikus benyújtásra is, Ányk nyomtatványon vagy az E-papír szolgáltatás igénybe vételével. Erről bővebben itt tájékozódhat: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/elektronikus-ugyintezes .
Ha a feljelentést olyan szervnél, bíróságnál teszi, mely nem jogosult az ügyben eljárni, nekik kötelességük a feljelentést befogadni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti (Be. 376. § (3).
Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, és dönt a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés kiegészítéséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről. A feljelentés elutasítása ellen 8 napon belül panasszal lehet élni. A feljelentésnek nincsenek formai előírásai, célszerű azonban minél pontosabb tájékoztatást adni az elkövetett bűncselekményről.
Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére.
Bizonyos bűncselekmények magánvádas eljárásban kerülnek elbírálásra. Ez azt jelenti, hogy a feljelentést, a magánindítvánnyal együtt közvetlenül a bíróságnál kell megtenni, és a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. Az eljárás illetékköteles, ennek összege jelenleg 10.000,-Ft. Ilyen ügyek a könnyű testi sértés, a rágalmazás, becsületsértés, levéltitok megsértés, magántitok megsértése. Ha magánvádlóként jár el a sértett, megilletik a vádképviselettel járó jogok. Ha az ügyben több sértett is van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként.
Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet. Abban az esetben, ha a hozzátartozó a törvényes határidőn belül a magánvádló helyébe lép, ezt követően a vád képviseletét már saját jogán gyakorolja. Akkor, ha a 30 napos törvényes határidőn belül egyik hozzátartozó sem lép a magánvádló helyébe, úgy ezt vádelejtésnek kell tekinteni, és ez a körülmény az eljárás megszüntetéséhez vezet.
A magánindítványról bővebben itt olvashat: FAQ.