A weboldalon a legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében sütiket használunk. A sütik a böngésző memóriájában kerülnek tárolásra és olyan műveleteket végeznek el, mint például a visszatérő felhasználók felismerése és annak segítése, hogy megértsük, a weboldal mely részei a leghasznosabbak. A bal oldalon található lista segítségével megváltoztathatja sütibeállításait.
A Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.) rendelkezései alapján állami kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult, akinek sérelmére olyan szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, mely következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, további feltétele a támogatásnak, hogy a bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, kérelmét a kérelmező a rendelkezésre álló határidőben nyújtotta be, és esetében a törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
E meghatározásból következik, hogy a kárenyhítés nem minden bűncselekmény, csak a szándékos, személy elleni bűncselekmény elkövetése esetén kérelmezhető. Emiatt érdemes külön kitérni a személy elleni bűncselekmények kategóriájára.
A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, testi integritása, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége, emberi méltósága ellen irányulnak. Például, ha valaki másnak testi sérülést okoz, fenyegeti, zaklatja, megalázza vagy a jóhírnevét megsérti, az személy elleni bűncselekményt követ el, ami miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik. A korábbi büntetőtörvénykönyv, az 1978. évi IV. törvény önálló fejezetben tárgyalta a személy elleni bűncselekményeket. A régi Btk. a XII. fejezetében tartalmazta az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket, a III. Cím pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolta fel. A 2013. július 1. óta hatályos 2012. évi C. törvény a személy elleni bűncselekmények kategóriát nem használja, de az egyes bűncselekmények, jellegüknél fogva továbbra is fennmaradtak, illetve újakkal egészültek ki.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények kategóriájába esnek az alábbi törvényi tényállások.
Ezen a linken, a Büntető Törvénykönyvben olvashatja el részletes leírásukat a paragrafusok számára rákeresve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV .
Népirtás (142. §)
- Emberiesség elleni bűncselekmény (143. §)
- Apartheid (144. §)
- Hadikövet elleni erőszak (148. §)
- Védett személyek elleni erőszak (149. §)
- Túlélők megölésére utasítás (150. §)
- Élő pajzs használata (151. §)
- Egyéb háborús bűntett (158. §)
- Emberölés (160.§.)
- Erős felindulásban elkövetett emberölés (161.§.)
- Öngyilkosságban közreműködés (162.§.)
- Magzatelhajtás (163.§.)
- Testi sértés (164.§.)
- Emberrablás (191.§.)
- Emberkereskedelem (192.§.)
- Kényszermunka (193. §)
- Személyi szabadság megsértése (194.§.)
- Kényszerítés (195.§.)
- Kapcsolati erőszak (212/A. §)
- Lelkiismereti és valásszabadság megsértése (215. §)
- Közösség tagja elleni erőszak (216. §)
- Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (218. §)
- Személyes adattal visszaélés (219. §)
- Magánlaksértés (221. §)
- Zaklatás (222. §)
- Magántitok megsértése (223. §)
- Levéltitok megsértése (224. §)
- Rágalmazás (226. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel készítése (226/A. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (226/B. §)
- Becsületsértés (227. §)
- Kegyeletsértés (228. §)
- Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (254. §)
- Lázadás (256. §)
- Bántalmazás hivatalos eljárásban (301. §)
- Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (302. §)
- Kényszervallatás (303. §)
- Jogellenes fogvatartás (304. §)
- Hivatalos személy elleni erőszak (310. §)
- Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §)
- Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §)
- Nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §)
- Terrorcselekmény (314. §)
- Jármű hatalomba kerítése (320. §)
- Rablás (365. §)
- Zsarolás (367. §)
- Önbíráskodás (368. §)
- Zendülés (442. § (2)-(6))
- Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (445. §)
A személy elleni bűncselekmények legtöbbje hivatalból büntetendő. Ez alól kivételt képeznek az alábbiak, melyek esetén magánindítvány előterjesztésére van szükség:
- könnyű testi sértés (164. § (2)
- kapcsolati erőszak lelki és gazdasági formái (212/A. § (1)
- egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (218. §)
- magánlaksértés (221. §)
- zaklatás (222. §)
- magántitok megsértése (223. §)
- levéltitok megsértése (224. §)
- rágalmazás (226. §)
- becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel készítése (226/A. §)
- becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (226/B. §)
- becsületsértés (227. §)
- kegyeletsértés (228. §).
A büntetőeljárás feljelentéssel indul. A feljelentést bármely rendőrségen és ügyészségen szóban, jegyzőkönyvbe lehet mondani. A feljelentést tartalmazó jegyzőkönyvről illetékmentesen másolat kérhető. Személyes megjelenés esetén gyakori, hogy több órás várakozás után kerül sor a meghallgatásra. A feljelentést hivatalos levélként postai úton is el lehet juttatni az illetékes szervhez, illetve mód van az elektronikus benyújtásra is, Ányk nyomtatványon vagy az E-papír szolgáltatás igénybe vételével. Erről bővebben itt olvashat: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/elektronikus-ugyintezes .
Ha a feljelentést olyan szervnél, bíróságnál teszi, mely nem jogosult az ügyben eljárni, nekik kötelességük a feljelentést befogadni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet egy, a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti (Be. 376. § (3).
Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül azt megvizsgálja, és dönt a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés kiegészítéséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről. A feljelentés elutasítása ellen 8 napon belül panasszal lehet élni. A feljelentésnek nincsenek formai előírásai, célszerű azonban minél pontosabb tájékoztatást adni az elkövetett bűncselekményről.
Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére.
Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett (14 éven felüli gyerek) önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet. Abban az esetben, ha a hozzátartozó a törvényes határidőn belül a magánvádló helyébe lép, ezt követően a vád képviseletét már saját jogán gyakorolja. Akkor, ha a 30 napos törvényes határidőn belül egyik hozzátartozó sem lép a magánvádló helyébe, úgy ezt vádelejtésnek kell tekinteni, és ez a körülmény az eljárás megszüntetéséhez vezet.
Bizonyos bűncselekmények magánvádas eljárásban kerülnek elbírálásra. Ez azt jelenti, hogy a feljelentést, a magánindítvánnyal együtt közvetlenül a bíróságnál kell megtenni, és a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. Az eljárás illetékköteles, ennek összege jelenleg 10.000,-Ft. Ilyen ügyek a könnyű testi sértés, a rágalmazás, becsületsértés, levéltitok megsértés, magántitok megsértése. Ha magánvádlóként jár el a sértett, megilletik a vádképviselettel járó jogok. Ha az ügyben több sértett is van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként.
A magánindítványról bővebben itt olvashat: FAQ.