A weboldalon a legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében sütiket használunk. A sütik a böngésző memóriájában kerülnek tárolásra és olyan műveleteket végeznek el, mint például a visszatérő felhasználók felismerése és annak segítése, hogy megértsük, a weboldal mely részei a leghasznosabbak. A bal oldalon található lista segítségével megváltoztathatja sütibeállításait.
A családon belüli erőszak formái közt a szakirodalom megkülönbözteti a testi, lelki, szóbeli, szexuális és gazdasági erőszakot. A családon belüli erőszak formáiról itt olvashat bővebben: http://nokjoga.hu/alapinformaciok/eroszak-fajtai. Mindegyik típusnak számos megnyilvánulási formája létezik, s ezek közül jó néhány kívül esik a hatályos joganyagon. Jogsegély-szolgálatunk tapasztalata szerint például az alábbi erőszakos magatartásokat nem rendelik jelenleg büntetni:
Fenyegető zaklatás: a Btk. 222. § nem terjed ki az áldozatok által gyakran elszenvedett jogi, eljárási zaklatásra, ami a volt partner értelmetlen és alaptalan jogi procedúráknak való rendszeres alávetését foglalja magában (eljárások kezdeményezése gyámhatóság, adóhatóság, egészségbiztosítási intézmények előtt, felügyeleti eljárás indítása, lejáratás rokonok, ismerősök, munkáltató előtt), de ugyanígy kívül reked a tényálláson az internetes visszaélés is, áruk, szolgáltatások rendelése a zaklatott személy adataival visszaélve. Nem veszi figyelembe a törvény az olyan zaklató elkövetési magatartásokat, melyek megjelenési formájukban nem bántóak, de egyértelműen zaklatásnak minősülnek, ha nem önmagukban, hanem kontextusban és az áldozatra gyakorolt romboló hatás szempontjából vizsgáljuk őket. Így például nem minősítette az ügyészség zaklatásnak azokat az sms-eket, melyek formálisan a közös gyerekkel történő kapcsolattartás lebonyolításáról (is) szóltak, hatásukat tekintve azonban a volt feleséget fenyegető, megalázó, sértő tartalmúak voltak.
Nemi erőszak: Valamennyi nemzetközi emberi jogi dokumentum, testületi ajánlás, jogalkotási modell, sőt még az Emberi Jogok Európai Bírósága[i] is kiemeli, hogy a szexuális erőszak bűncselekményét a beleegyezés hiányához, nem pedig az erőszak, illetve fenyegetés kifejtéséhez, kényszer alkalmazásához kell kötni. A magyar jog jelenlegi szabályozási megoldása is büntetőjogi védelem nélkül hagyja azokat az áldozatokat, akiket úgy erőszakolnak meg, hogy ehhez nem alkalmaznak konkrét és kifejezett kényszert, csak a bántalmazó előzmények teremtik meg az erőszak előfeltételét.
Reprodukciós jogok gyakorlásának korlátozása: szintén nem rendezi a Btk. a szexuális visszaélés ezen formáit, mint például a kényszerített terhesség, a fogamzásszabályozás lehetőségének korlátozása vagy teljes kizárása, kényszersterilizáció, kényszerabortusz. Ismertünk olyan esetet, ahol az áldozat 11 abortuszon esett keresztül, mert férje nem volt hajlandó védekezni és neki sem engedte azt.
Gazdasági erőszak: legtöbb formáját a törvény nem érinti, így nincs pönalizálva a családi kassza kisajátítása, a munkavállalás ellehetetlenítése, a gyerekek után járó állami juttatások kisajátítása, sőt, a „saját tulajdon megsemmisítése nem lehet bűncselekmény” elve miatt a közös tulajdonban levő javak bántalmazó általi megrongálására, megsemmisítésére a jog egyenesen felhatalmazza a bántalmazó partnert. A kapcsolati erőszak elnevezésű bűncselekmény tényállása pedig olyan szűkítő feltételt állít a súlyos nélkülözés eredménnyel, mely a gyakorlatban ellehetetleníti ennek a fordulatnak az alkalmazását.
Személyi szabadság megsértése: nem jár el a nyomozóhatóság azokban az esetekben, ahol a szabadságtól való megfosztás nem fizikai erőszakkal, hanem megfélemlítéssel, zsarolással történik.
Lopás: nem minősül bűncselekménynek az az igen elterjedt gyakorlat, amikor a válófélben lévő vagy otthonról elköltözött férj egy teherautóba pakolja a közös lakás teljes ingóvagyonát, és véglegesen távozik onnan. A hatóság a feljelentés elutasításakor arra hivatkozik, hogy amíg nem történt meg a vagyonmegosztás, addig nem teljesül az „idegen dolog” kritérium.
A 2013. július 1. óta hatályos 2012. évi C. törvény nem használja sem a családon belüli, sem a párkapcsolati erőszak kifejezést. Beiktatta azonban a kapcsolati erőszak elnevezési tényállást, mely büntetni rendeli a családon belüli erőszak egyes megnyilvánulási formáit. A jogszabály pontos szövege:
A kapcsolati erőszak sértettje tehát csak olyan személy lehet, aki jelenleg vagy korábban együtt élt az elkövetővel vagy ennek hiányában, közös gyerekük van. Nem lehet a tényállást alkalmazni az együttélés nélküli, gyerektelen partnerkapcsolatokban. A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a bántalmazó testi sértést, tettleges becsületsértést, személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést követ el kis időközzel legalább két alkalommal. Ezekben az esetekben az eljárás hivatalból indul, vagyis nincs szükség magánindítvány előterjesztésére. Ez csak az (1) bekezdés a) és b) pontban szabályozott két fordulatnál, a lelki és a gazdasági erőszaknál előfeltétel. Errôl bővebben itt olvashat:
http://nokjoga.hu/erintetteknek/szabalyozas/parkapcsolati-eroszak
A családon belüli, illetve párkapcsolati erőszak elkövetője többféle bűncselekményt megvalósíthat. Az e körbe eső további törvényi tényállásokat az alábbi felsorolásban találja.
Ezen a linken, a Büntető Törvénykönyvben olvashatja el részletes leírásukat a paragrafusok számára rákeresve: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV .
- Emberölés (160.§.)
- Erős felindulásban elkövetett emberölés (161.§.)
- Öngyilkosságban közreműködés (162.§.)
- Magzatelhajtás (163.§.)
- Testi sértés (164.§.)
- Emberrablás (191.§.)
- Emberkereskedelem (192.§.)
- Személyi szabadság megsértése (194.§.)
- Kényszerítés (195.§.)
- Kapcsolati erőszak (212/A. §)
- Lelkiismereti és valásszabadság megsértése (215. §)
- Közösség tagja elleni erőszak (216. §)
- Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (218. §)
- Személyes adattal visszaélés (219. §)
- Magánlaksértés (221. §)
- Zaklatás (222. §)
- Magántitok megsértése (223. §)
- Levéltitok megsértése (224. §)
- Rágalmazás (226. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel készítése (226/A. §)
- Becsület csorbítására alkalmas hamis hang-vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (226/B. §)
- Becsületsértés (227. §)
- Kegyeletsértés (228. §)
- A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (XIX. Fejezet)
- Kiskorú veszélyeztetése (208. §)
- Gyermekmunka 209. §)
- Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása (210. §)
- Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (211. §)
- Tartási kötelezettség elmulasztása (212. §)
- Rablás (365. §)
- Kifosztás (366. §)
- Zsarolás (367. §)
- Önbíráskodás (368. §)
- Lopás (370. §)
- Rongálás (371. §)
- Sikkasztás (372. §)
- Jármű önkényes elvétele (380. §)
Általánosságban: A feljelentést bármely rendőrségen és ügyészségen szóban, jegyzőkönyvbe lehet mondani. A feljelentést tartalmazó jegyzőkönyvről illetékmentesen másolat kérhető. Személyes megjelenés esetén gyakori, hogy több órás várakozás után kerül sor a meghallgatásra. A feljelentést hivatalos levélként postai úton is el lehet juttatni az illetékes szervhez, illetve mód van az elektronikus benyújtásra is, Ányk nyomtatványon vagy az E-papír szolgáltatás igénybe vételével. Erről bővebben itt tájékozódhat: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/elektronikus-ugyintezes .
Ha a feljelentést olyan szervnél, bíróságnál teszi, mely nem jogosult az ügyben eljárni, nekik kötelességük a feljelentést befogadni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni. A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti (Be. 376. § (3).
Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, és dönt a nyomozás elrendeléséről, a feljelentés kiegészítéséről, a feljelentés elutasításáról, illetve az ügy áttételéről. A feljelentés elutasítása ellen 8 napon belül panasszal lehet élni. A feljelentésnek nincsenek formai előírásai, célszerű azonban minél pontosabb tájékoztatást adni az elkövetett bűncselekményről.
Meghatározott bűncselekmények esetében a jogszabály magánindítvány megtételétől teszi függővé az eljárás megindítását. Erre a sértettnek 1 hónap áll rendelkezésére.
Bizonyos bűncselekmények magánvádas eljárásban kerülnek elbírálásra. Ez azt jelenti, hogy a feljelentést, a magánindítvánnyal együtt közvetlenül a bíróságnál kell megtenni, és a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. Az eljárás illetékköteles, ennek összege jelenleg 10.000,-Ft. Ilyen ügyek a könnyű testi sértés, a rágalmazás, becsületsértés, levéltitok megsértés, magántitok megsértése. Ha magánvádlóként jár el a sértett, megilletik a vádképviselettel járó jogok. Ha az ügyben több sértett is van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként.
Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet. Abban az esetben, ha a hozzátartozó a törvényes határidőn belül a magánvádló helyébe lép, ezt követően a vád képviseletét már saját jogán gyakorolja. Akkor, ha a 30 napos törvényes határidőn belül egyik hozzátartozó sem lép a magánvádló helyébe, úgy ezt vádelejtésnek kell tekinteni, és ez a körülmény az eljárás megszüntetéséhez vezet.
A magánindítványról még itt olvashat: FAQ
Amennyiben eljárást indítana, eljárásban vesz részt vagy folyamatban lévő ügye van, itt alálhat hasznos ügytípus-leírásokat és iratmintákat: http://nokjoga.hu/ugytipusok-iratmintak
A felhasználói tapasztalat azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló büntető és szabálysértési tényállások nem képesek megragadni a családon belüli erőszak jelenségének lényegét. Bár elvileg az általános tényállások alkalmazhatóak ezekben az esetekben is, mégis hátrányos helyzetbe kerülnek a bántalmazottak, mert nem az ő helyzetüket tükrözik az adott rendelkezések. Ezáltal közvetett diszkrimináció valósul meg. A jogalkalmazó csak egy-egy szeparált bűncselekményt vizsgál, amiből nem áll össze a bántalmazás folyamata. Mivel a jogilag megragadható epizódok jellemzően kisebb súlyúak, így az egyes cselekményért kiszabott büntetés is enyhe. A nők elleni családon belüli erőszak lényege pedig pont a két bűncselekménynek minősülő magatartást összekötő, azok hatását objektíve erősítő köztes időszak, a félelem, rettegés, szorongás, megaláztatás periódusa. Mivel az áldozatok maguk sem tudják a teljes folyamatból elkülöníteni az egyes erőszak-eseteket, mintha ezek kiragadhatóak lennének, az igazságszolgáltatás aktorai viszont ezt várják tőlük, gyakran az együttműködés hiányával is megvádolják őket az eljárás során. Amennyiben családon vagy párkapcsolaton belüli bántalmazásért szeretne eljárást indítani az elkövető ellen, fontos, hogy próbáljon meg felkészülni pontos részletekkel a konkrét erőszak-eseteket és történéseket illetően, összeszedni a gondolatait.
Az egyszeri esetek szeparált elbírálása sokszor azt eredményezi, hogy a jogalkalmazók nem tudnak különbséget tenni elkövető és áldozat között. Így, mivel a bántalmazott nem számolhat be az őt korábban ért bűncselekményekről, kontextus híján a jogalkalmazó támadásként értékelheti például a védekező cselekményt. További problémát jelent, hogy az egymáshoz időben viszonylag közel eső bűncselekményeket a bíróság egyesíti, ám ugyanolyan enyhe szankciót szab ki, mint egy cselekmény esetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jogalkalmazás során láthatatlanná válik és gyakran büntetlenül marad, vagy csak enyhe büntetést von maga után a bántalmazás. Sem az anyagi büntetőjog, sem a szabálysértési jog nem fedi le a családon belüli erőszak jelenségét, mivel a szabályozott tényállások sem kimerítően, sem pontosan nem ragadják meg a családon belül elkövetett jogsértések formáit (mint az a fentiekből is kiderül).
A jogrendszer hiányosságairól és az áldozatokat kiszolgáltatottá tévő rendszerhibákról bővebben itt olvashat: https://patent.org.hu/dokumentumok/kozpolitika_kutatas/joghalojaban_webre.pdf .